Ha van lélekállat, a daru az én lélekállatom. Sokszor álmodom, hogy velük vagyok, óriásinak tűnnek, kecsesnek és gyorsnak. Külsőre nem valami feltűnő madarak. Igazából évekig azt sem tudtam eldönteni, amit látok, az szürkegém, kócsag vagy daru, de néha az albatroszt is ide soroltam, amióta viszont az álmaimban szerepelnek, bármikor felismerném, ha felém tartana.

Az első daru, amivel kapcsolatba kerültem, Grecsó Krisztián írói énje volt, még gimis koromban. Egy novelláskötetében szerepelt és kritikát lehetett róla írni. Daru egy igazi rohadék volt gimis szemmel, legalábbis annak alapján, amit egy novellából megtudhattam. Azóta aztán elolvastam a teljes kötetet, a Megyek utánadot, és az egyik kedvencem lett, az íróval együtt. Hát ilyenek ezek a Daruk és darvak – épülő és bomló példaképek – mindig az, aminek éppen tartjuk.

A Botanica sorozat tagjként készült. Lehetne a cím Zoológia is, de itt nem az a lényeg, mit mutat, hanem hogy miből készült, mert az egyedül a rögzített, minden mást mi gondoltunk és ti gondoltok hozzá. Orvosi fém szerelékeinek hála hipoallergén, hasított szilvafából készült, cseppállóságáról vörös sellak gondoskodik.